A könyvtár szeretete

Az alábbi bejegyzésben arról fogok írni, miért is szeretem a könyvtárakat, s hogy mit tanultam róla az elmúlt három év alatt.

A könyvtár "kívülről"

Vegyül példának a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárát:

Forrás:  http://www.fszek.hu 

Ha az olvasó / felhasználó szemszögéből nézem a könyvtárakat ezt látom:
- Egy szép, nagy, több emeletes épület tele könyvekkel.
- Az ajtón belépve általában nagy nyüzsgés tapasztalható, mivel központi helyen van és sokan látogatják.
- Beljebb érve láthatjuk a pult mögött serénykedő könyvtárosokat, akiknél be lehet iratkozni, és akik visszaveszik, illetve kiadják a könyveket. Legalábbis ez egy évvel ezelőtt még így volt. A könyvek visszavételét és kiadását már az olvasó intézi nagy, érintőképernyős monitorokon keresztül. (De a többi könyvtár nagy részében emberek végzik a visszavételt és a kiadást.)
- A polcokhoz belépve pedig meglátjuk a rengeteg sok könyvet. Jobban megnézve láthatjuk, hogy azok a könyvek rendszerezve találhatók a polcokon, különböző kategóriába sorolják őket és azon belül a szerzők betűrendjében sorakoznak egymás mellett. Ámbár még így sem mindig olyan egyszerű megtalálni azt a néhány darabot, amit éppen keresünk. :-)
- Körbejárva a könyvtárat az is kiderül, hogy nem csupán könyvek találhatók benne. Vannak periodikusan megjelenő kiadványok (napilapok, folyóiratok stb.) és elektronikus dokumentumok (CD-k, DVD-k stb.) is.
- S máris megjelenik a bőség zavara. :-) Legalábbis én egy óráig el tudok úgy nézelődni, hogy fel sem tűnik, hogy már eltelt egy óra...
- A könyvtárban általában csend van (ez is nagy előnye), bár manapság már annyira nem mondható el róla... egy kisebb könyvtárban tényleg csönd van, ahova kevés ember jár, de a forgalmasabb helyek már kicsit zajosabbak. Ha már a FSZEK Központi Könyvtárát vettem alapul, a földszinten, ahol az emberek járnak-kelnek ki-be, kattog a könyvlistát nyomtató gépecske, valóban nincs csönd, valószínűleg ebből az okból van az olvasóterem a 4. emeleten. :-) Ott már nyugodtabb a légkör. De az egész könyvtár békés. A fiókkönyvtárak is azok.

Ezen okok miatt szerettem meg a könyvtárakat. Békés hely, tele könyvekkel, sok olvasnivalóval, amihez manapság csak drágán lehet hozzájutni... Egy könyvtárba viszont egy évre be lehet iratkozni egy (vagy két) könyv áráért, s cserébe akár 100 könyvet is el lehet olvasni... Szerintem megéri. :-)

A könyvtár "belülről"

S most lássuk a másik oldalt. Most én leszek a könyvtáros:
- Amint kinyit a könyvtár látom, hogy rengeteg olvasó özönlik be az ajtón, visszahozzák a könyveket, újakat vesznek ki, majd rohannak tovább.
- Mások maradnak, leülnek olvasni vagy tanulni, esetleg kutatni.
- Sokan odajönnek a könyvtárosokhoz és kérdéseket tesznek fel: XY könyv bent van-e és/vagy merre találgató; raktárból szeretnének kikérni könyvet, adott témában keresnek könyvet; szeretnék tudni melyik emeleten találhatók egy adott témában található könyvek stb. De sokan vannak azok is, akik nem jönnek oda a kérdésükkel, hanem bolyonganak erre-arra és vagy megtalálják, amit keresnek vagy nem.
- Vannak kedves és türelmes olvasók, de vannak nehéz esetek is, a mi feladatunk pedig, hogy a megfelelően kezeljük őket, és ha adódnak, akkor a konfliktusokat is.

Álltam már ezen az oldalon is. Érdekes "véletlen" (nem hiszek a véletlenekben :-)), hogy még az egyetemi éveim előtt dolgoztam a FSZEK-ban három hónapot részmunkaidőben, így voltam már a pult mindkét oldalán. S szívesen lennék ezután is a másik oldalon is, nem csak mint olvasó... :-)

A könyvtár "még beljebbről"

Menjünk egy kicsit tovább... tehát mi is az a könyvtár?
Egy olyan intézmény, mely rendszeresen és célszerűen gyűjti, tárolja, feldolgozza és szolgáltatja a dokumentumokat és az információkat.


Bővebben kifejtve:

• Dokumentum: a könyvtárban dokumentumoknak hívjuk az összes olyan információhordozót, melyet gyűjtünk. Ebbe beletartoznak a hagyományos (papíralapú, nyomtatott) dokumentumok és az elektronikus (távoli és helyi hozzáférésű) dokumentumok is. Erről majd írok még bővebben.
• Információ: ennek rengeteg fogalmát és definícióját ismerjük. Most röviden és tömören csak annyit az információról, hogy mindent annak tekintünk, ami a dokumentumokban megtalálható, ez első sorban szöveg formájában jelenik meg számunkra.
• Rendszeresen: a dokumentumok és a benne lévő információk egyik sajátossága, hogy - különböző mértékben - de avulnak. Az ún. információrobbanás óta pedig rengeteg dokumentum keletkezik és jelenik meg folyamatosan, ezzel a könyvtárnak lépést kell tartania. Ezért az állományt (a dokumentumok összességét) rendszeresen karban kell tartani: a régi, már elavult dokumentumokat selejtezni kell, az újakat be kell szerezni. Az olvasók nagyon szokták várni az újonnan megjelent dokumentumokat. :-) A kutatók pedig örülnek, hogy a "régiek" is fellelhetők még...
• Célszerűen: minden könyvtárnak van ún. gyűjtőköre. Ez attól függ, hogy a könyvtár milyen típusú, és hogy milyen célból jött létre. A FSZEK egy nyilvános közkönyvtár, ez azt jelenti, hogy minden magyar állampolgár szabadon látogathatja (nyilvános), és hogy mindenféle dokumentumot gyűjt a szakirodalomtól kezdve a szórakoztató irodalomig, hogy minden igénynek megfeleljen. De egy szakkönyvtár esetében ez lényegesen szűkebb kör.
• Gyűjti: ahogy a sült galamb sem repül a szánkba, úgy a dokumentumok sem sétálnak be maguktól a könyvtárba és ülnek fel helyükre a polcra. A könyvtárosoknak utána kell járnia, hogy milyen dokumentumok jelentek meg az utóbbi időben és azok közül melyek tartoznak a könyvtár gyűjtőkörébe. Ezekből ki kell választani azokat, amiket a könyvtár szeretne beszerezni, ez pedig általában attól függ, mennyi pénzből gazdálkodhatnak (sajnos nem sokból... :-( ). Leggyakrabban vétellel szerzik be a könyvtárak a könyveket, de kaphatják ajándékba, vagy cserélhetnek másokkal.
• Tárolja: a dokumentumokat a polcokon, szekrényekben, fiókokban szokás tárolni, ezekhez az olvasók hozzáférhetnek. A kevésbé használt dokumentumokat pedig a raktárban tárolják, természetesen mindenhol rendszerezve. Így biztosítják a hozzáférést. Emellett őrzik is a dokumentumokat az utókor számára.
• Feldolgozza: ahhoz, hogy a könyveket szolgáltatni lehessen, előbb fel kell őket dolgozni. Ez ma azt jelenti, hogy formai és tartalmi feltárást végeznek a könyvtárosok, s az ennek során létrejött adatokat egy katalógusba viszik fel. Nekem ez a kedvenc munkafolyamatom, ezt csinálnám a legszívesebben, ha könyvtárban dolgoznék. :-) A katalógus mind a könyvtárosoknak, mind a felhasználóknak nagy segítség, hiszen ezen keresztül könnyen számon lehet tartani, hogy az adott könyvtárban milyen dokumentumok találhatók meg. Ezen belül pedig rendszerezve vannak, tulajdonképpen virtuálisan a dokumentumok. (Manapság számítógépes katalógusok vannak, régebben természetesen papíralapú volt). S természetesen nagy szerepe van az ún. visszakeresésben. Ahol olyan sok dokumentum van, mint egy könyvtárban, gyakorlatilag lehetetlen megtalálni valamit, ami nincs feldolgozva, nem visszakereshető, és nincs azon a helyen, ahol lennie kell.
• Szolgáltatja: a könyvtár egyik legfontosabb feladata, lényegében ezért végzik el a fent említett munkafolyamatokat, hogy a felhasználók hozzáférhessenek és használhassák a dokumentumokat.
• Tájékoztatás: ezt most külön sorolom, ez is egy fontos része a dokumentum és információ szolgáltatásnak.

Ennek a rövid fogalomnak a kifejtésével lényegében dióhéjban elmondtam mindent, amit a könyvtáros szakmáról tanultam. Természetesen tanultam még sok mást is, de ez tartozik konkrétan a klasszikus könyvtári szakmához, ami miatt ezt a szakot választottam, mikor egyetemre felvételiztem.

A könyvtárak típusai

A könyvtárakat több szempontból is csoportosíthatjuk: hozzáférés, használat, nagyságrend, tulajdon, szervezeti és funkció szempontjából.

• Hozzáférés szempontjából: nyilvános, korlátozottan nyilvános és zárt.
• Használat szempontjából: kölcsönző vagy helyben használható (prézens).
• Nagyságrend szempontjából: kiskönyvtár (1-10.000 db.), közepes könyvtár (10.001-100.000 db), nagykönyvtár (100.001 - végtelen db) dokumentum szám.
• Tulajdon szempontjából: közkönyvtár vagy magánkönyvtár.
• Szervezeti szempontból: önálló, központi, fiók és letéti.
• Funkció szempontjából: nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, felsőoktatási könyvtár, iskolai könyvtár és közkönyvtár.

Bevallom, "külsősként" nem gondoltam arra, hogy ennyi szempont szerint lehet kategorizálni a könyvtárakat. :$ Ezek alapján nekem van egy zárt, helyben használható (na jó kölcsön is adok :-)), kis magánkönyvtáram. :-)

Nekem az első ami eszembe jut a csoportosításnál az, amit utolsónak írtam, a funkció szerinti csoportosítás.

• Az iskolai és felsőoktatási könyvtárak egyértelműek, általában ezekkel csak azok találkoznak, akik az adott intézményben tanulnak.
• Szakkönyvtárakból sok van (több is, mint gondoltam :D) igazából majdhogynem minden tudományterületnek van szakkönyvtára.
• Közkönyvtár a fent említett FSZEK is, de minden megyében van megyei, és sok városban van városi könyvtár, ezek is nyilvános közkönyvtárak.
• Nemzeti könyvtár: az adott ország/nemzet irodalmát gyűjti, Magyarország esetében a magyar nyelvű, magyar szerző által írt bármely nyelvű, Magyarország területén keletkezett bármely nyelvű és Magyarországról, vagy a nemzet egy tagjáról szóló bármely nyelvű könyvet gyűjti. Nem semmi, ugye? :-) Már egy nap is rengeteg könyv kerül be a nemzeti könyvtár állományába, s mindenből megőriznek egy példányt (legalább) az utókor számára. Magyarországnak két nemzeti könyvtára is van: az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK), valamit a Debreceni Egyetem Egyetemi Könyvtára.

Országos Széchenyi Könyvtár a Budai várban

Forrás: http://4.bp.blogspot.com

Röviden összefoglalva, hogy miért is szeretem a könyvtárakat:

- tele vannak könyvekkel, amiket nagyon szeretek;
- békés, nyugodt, csendes környezet;
- munkahelyemül is szívesen választanék egy könyvtárat, különösen a feldolgozást szeretem a munkafolyamatok közül;
- szerettem ezt a szakmát tanulni.